Merenye évadnyitó kupa 2021-Nochta Máté és Nochta Soma
Somával részt vettünk a 2021-es merenyei évadnyitó kupán. Nagyon szeretjük ezt a vizet és
amennyiben lehetőségünk adódik úgy az itteni versenyeken is szívesen elindulunk. Az idei évben
megadatott az számunkra, amiről sok horgász álmodozik a versenyen elfoglalt helyünket illetően,
hiszen a nem túl rövid 230km alatt Somával teljes egyetértésben voltunk hova is ülnénk a
legszívesebben, és a helyhúzás során sikerült is ezt a helyet kihúznunk. Talán mondanom sem kell
milyen jó kedvben telt a tömérdek mennyiségű horgászfelszerelésünk kipakolása és a táborálltás.
A verseny 15:00 kor kezdődött, és mivel bőven volt időnk a megérkezést követően, eddigre a
csónakban minden szükséges eszköz be volt készítve a helykereséshez, így azonnal vízre pattantunk
és megjelöltük az általunk jónak vélt helyeket, később pedig a szerelékeket is elhelyeztük minimális
etetés kíséretében, mely kizárólag bojliból állt. Erre a versenyre Carp Navigator Challenge széria új
golyóit vittük magunkkal (keleti-fűszer, csoki-máj, sárgabarack).
Ahogy beesteledett a hangulat nem lankadt és nagyon vártuk az első jelentkezőt, ami már az első
éjszaka meg is jött 10,75 kg tőponty személyében egy szem 20mm-es csoki-máj wafters-t kívánt meg .
Szuper meg is van az első mérlegelhető hal, hiszen ezen a versenyen az 5 legnagyobb hal összsúlya
számít, és mérlegelés 7 kg felett történik. Gyorsan letároltuk a halat, szerelék vissza a helyére és
vártuk a további kapásokat. A hajnali órákban még Somának sikerült 2 db 8-9 kg-os halat fognia az
east side és a csoki-máj bojlikkal, így az első mérlegelést már 3 db hallal várhattuk ami kezdetnek több
mint bíztató volt.
Napközben sikerült még néhány 11-12 kg os halat fognunk, így a második estére meg is lett az 5
mérlegelhető halunk, amik nem voltak ugyan a legnagyobbak, de elnézve a többi helyen ülő
csapatokat nagyon szerencsésnek érezhettük magunkat, hogy egyáltalán halat látunk.
A második nap néhány kg-ot sikerült javítanunk.
Szerdára egy komoly lehűlést jósoltak, havazással és erős széllel, melyből éjszaka még semmi nem
érződött. Hajnal 1 után kicsivel kapásom volt, és ahogy felvettem a botot éreztem, hogy ez egy jó hal
lesz. Kíméletes fárasztás után egy nagy matuzsálem feküdt a matracunkon, aminek a súlya 20,5 kg
volt és 1 szem 24mm es csokimáj bojlit vett fel.
Fogtam már 20 kg feletti halat más tavakon, de közel
10 éve kezdtem el a merenyei víztározó partján a bojlis horgászmódszerrel ismerkedni, és ebből a
vízből sok szép halat fogtam már, de valahogy sosem sikerült a 20 kg-os álomhatárt átlépnem.
Leírhatatlan mennyire önkívületben voltam, hogy éppen a versenyen sikerült ezt elérni. A halat
rendkívüli mérlegelést követően visszaengedtük, szereléket visszavittem a helyére és még hosszasan
kint ücsörögtünk az éjszakában és próbáltuk a bennünk felgyülemlett adrenalint kibeszélni
magunkból némi sör kíséretében.
Hamar eljött a reggel, és ahogy jósolták vele együtt a lehűlés is, amit tulajdonképpen még a hét
elején vártunk is, azonban sajnos az időjárás változás számunkra pont az ellenkezőjét hozta, mint
amiért bíztunk benne. Várakozásunk az volt, hogy talán a nagyobb testű halak idevándorolnak elénk,
azonban nem hogy a nagyobb testű, de még a kisebbek sem mutatták magukat, és az eddig jól
működő helyek némák lettek.
Csütörtökön ismét újabb helyeket kerestünk, ami meg is hozta az áttörést. Ismét elkezdtük sorra
fogni a halakat, 11-12 kg átlaggal és a bandanagy erre a napra 14,8 kg-lett, így a kisebb halaink
cseréjével folyamatosan tudtunk néhány kg-ot javítani az eredményen.
A hidegfront hatásaként inkább a barackos szénhidrátos bojli működött és sorra adta a halakat sokszor olyan ütemben, hogybehúzást követően azonnal kapás jelentkezett rá.
A pénteki napon ismét felmelegedésnek indult az időjárás és meglátogattak minket szüleink,
bográcsoztunk és jókat beszélgettünk. Hazaindulásuk előtt és az esti mérlegelés után nem sokkal
Somának sikerült egy 14, 85 kg-os halat fognia, így az utolsó estének is úgy tudtunk nekimenni, hogy
legalább néhány kg-ot biztosan tudunk javítani.
A verseny nagyon szoros volt, hiszen 4-5 csapat csupán néhány kg-ra volt egymástól így nagyon bíztunk benne, hogy sikerül még egy jó halat fognunk,
hogy megőrizzük a pozíciónkat. Egész éjszaka csak forgolódtam és vártam a kapásjelző megszólalását.
Szokás szerint éjfél után picivel aztán megszólalt. Gyorsan, ahogy voltam mentem is a bothoz, Soma
hozta utánam a kabátomat, fejlámpámat, és a sapkámat is. Néma csendben álltunk egymás mellett a
fárasztás során, hiszen ismerjük egymást és mindketten tudtuk, hogy ez egy jó hal lehet, így a csendet
az éjszakában csak a szákolás utáni EZAZ! felkiáltás törte meg. Nagyon szép tövest sikerült ismét
fogni, aminek a súlya ugyan nem haladta meg a 20 kg-ot, de gyönyörű volt és nekünk közel 6 kg
javítást jelentett az összeredményünkbe az utolsó reggelre.
A verseny utolsó napján hajnalban még egyszer frissítettük a botokat és bár mindketten tudtuk, hogy
pakolnunk kellene, valahogy nem tudtuk rávenni magunkat, hiszen csak az járt a fejünkben, hogy
milyen szép lenne kupával a kezünkben hazaautózni erről az imádott vízről és szerezni egy olyan
emléket, amire ha az ember ránéz, azonnal eszébe jutnak az emlékek.
A reggeli mérlegelést követően megérkeztek a halőrök és szerencsékre gratuláltak az A-szektor 3.
helyhez.
Mint kiderült, ha nem tudtunk volna halat cserélni és majdnem 8 kg-ot javítani az utolsó
este/éjszaka akkor 2 csapat is megelőzött volna minket. Mondanom sem kell a mosolyt és az örömöt
csak az ezt követő végeláthatatlan pakolás kaparta le kicsit az arcunkról.
Nagyon elfáradtunk, szinte néma csendbe tettük meg a hazautat és a kocsiból is csak másnap
pakoltunk ki.
Összességében egy nagyon jó verseny volt, sok halat fogtunk és a Carpnavigator Challenge széria
golyók nagyon jól működtek első bevetésükön. Mindenkinek köszönjük a jótanácsokat, tippeket és
azt a mérhetetlen energiát, ami a csapattagok részéről szurkolásként áradt felénk a verseny alatt.
Görbüljön!